A Katolikus Egyház tovább harcol a gyulafehérvári Batthyáneumért

Fellebbezni fog a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség a város táblabíróságának ítélete ellen, amellyel alapfokon elutasította a Főegyházmegye keresetét a Batthyáneum könyvtár visszaszolgáltatása ügyében.

„Nem adjuk fel a harcot”

– szögezte le csütörtökön Potyó Ferenc pápai prelátus, a gyulafehérvári római katolikus érsekség általános helynöke, akit a Krónika azt követően kérdezett, hogy szerdán a gyulafehérvári táblabíróság alapfokon elutasította a főegyházmegye keresetét a Batthyáneum könyvtár visszaszolgáltatása ügyében.

Batthyaneum

“Az őseink által ránk hagyott örökség kötelez, nem prédálhatjuk el, nem mondhatunk le róla.

Ez erkölcsi kötelességünk. Kulturális, egyházi múltunkat igazolja, gyökereinket, életünket” – fogalmazott a pápai prelátus. Hozzátette ugyanakkor, hogy a napnál is világosabb, hogy a román államnak esze ágában sem áll visszaadni a Batthyáneumot.

A Gyulafehérvári Táblabíróság szerdán utasította ela római katolikus érsekség keresetét a Batthyáneum könyvtár visszaszolgáltatása ügyében.

A Batthyáneum a legnagyobb értékű ingatlan és gyűjtemény,

amelyet az erdélyi magyar egyházak visszaigényeltek a román államtól. Az ügy várhatóan a Legfelsőbb Bíróságon folytatódik. A restitúciós bizottság 2015 novemberében utasította el az egyház visszaszolgáltatási kérelmét, amely a Batthyáneum könyvtár és annak legfelső szintjén levő csillagvizsgálóra vonatkozott.

Korábban az épületet a román kormány 1998-ban sürgősségi kormányrendelettel visszaszolgáltatta, amit 2002-ben a parlament törvényerőre emelt. A jogszabály tételesen rendelkezik a Batthyáneum és más ingatlanok visszaszolgáltatásáról, csakhogy a román állam intézményei nem hajtották végre.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2012-ben bírságot rótt ki a román államra, amiért 14 év alatt nem értesítette az egyházat arról, hogy milyen döntést hozott a Batthyáneum ügyében.

Batthyány Ignác püspök végrendeletileg a Római Katolikus Egyházra hagyta,

és a végrendeletben szereplő „Erdély provincia”, amely alapján a román állam jogutódként lépett fel, az Erdélyi Római Katolikus Egyházmegyét jelenti. Ezzel szemben a román állam azt állítja, hogy a püspök nemcsak az egyházra, hanem Erdélyre is hagyta a könyvtárat, Erdély pedig ma Románia része, ezért a román államot illeti meg a tulajdonjog.

A könyvtárban nagyságrendileg 65 ezer kötetet, több mint 1650 középkori kéziratot őriznek. Az itt őrzött kódexek, ősnyomtatványok felbecsülhetetlen értékűek.

A 810-ből származó Codex Aureust például 25 millió dollárra biztosították.

Az Egyház nagyon helyesen ragaszkodik tulajdonához és nem egyezkedik a román állammal, melynek képviselői többször felajánlották, hogy a gyűjteményt és az épületet közösen tartsák fent, legyenek közös tulajdonosok.

Az írás a foter.ro, a kronika.ro cikkei, valamint a Főegyházmegye hírei alapján készült.
Fotó: Transilvania Reporter.

Szóljon hozzá

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

öt × öt =

WP Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com