Máriaradna, Dél-kelet Európa legfontosabb kegyhelye

Máriaradna – ez a kegyhely ma nincs annyira a köztudatban, mint Erdély másik nagy ferences kegyhelye, Csíksomlyó, pedig

az Osztrák-Magyar Monarchiának ez volt Máriacell mellett a legrangosabb zarándokcélpontja évszázadok óta.

Zell és Radna egyaránt az Anjou-házból való magyar királyokhoz kötődik. E vonatkozásban Radna az idősebb, hiszen Károly Róbert telepítette itt le a ferenceseket, Zell pedig Nagy Lajosnak köszönheti rangját és fényét.

Az Aradtól mintegy 30 kilométerre keletre fekvő

Máriaradnát a román kommunisták le akarták radírozni a föld színéről,

még a település nevét is elvették, beolvasztva a közeli Lippába a községet.

mariaradna-mariaut-katolikus-min

Ennek ellenére mindig jöttek a zarándokok, ha legnagyobb számban nem is a főünnepre, a júliusi Szent Anna-búcsúra, mert a dolgozóknak ekkor sohasem adták ki a szabadságukat. Azonban a kommunistáknak is voltak ünnepeik, Romániában augusztus 23. Ilyenkor a többnapos hosszú hétvégét kihasználva például a Radnától közel ötven kilométerre fekvő Szentanna sváb falu apraja-nagyja fölkerekedett. „Ezer-ezerkétszáz fős zarándokcsoportunk rezesbandástól menetelt egy álló napig oda, s a búcsús nap után egy álló napig haza. A legnehezebb időkben sem hagytuk magunkat megfélemlíteni” – meséli a falu szülöttje, a kegyhely plébánosa.

A Maros völgye fölé emelkedő, dombra épült hatvanegynéhány méter magas, kéttornyú barokk kegytemplom és a mellette lévő háromszintes hatalmas kolostor most katasztrofális állapotban van, de így is fenségesen uralkodik a tájon. Fénykorában harminc ferences lakta a rendházat, és a kegyhely mellett három-négy vármegye katolikus népét szolgálták a barátok népmissziók tartásával.

Legtöbben azonban a múltszázad ötvenes éveinek elején lakták a rendházat. Több mint száz ferences és vagy százötven szerzetesnővér kényszerlakhelye volt kilenc hónapig.

Egész Erdélyből idehozták a szerzeteseket, hogy kiéheztessék őket, és „önként” távozzanak,

és civil ruhát öltve kapcsolódjanak bele kommunizmust építő dolgozó nép nagy menetelésébe… „Senki sem hagyta el közülünk a közösséget, és nem is haltunk éhen, mert a hívek közössége, különösen azokról a településekről, ahonnan a ferenceseket elhurcolták, gondoskodott rólunk. Az éjszaka leple alatt szekérszámra hozták az elemózsiát”

– mondta Papp Leonárd ferences, aki növendékként maga is osztozott e száműzetésben, és most a székelyudvarhelyi ferences templom lelkipásztora.

A ferencesek a rendszerváltozás után fokozatosan visszavették az ingatlant, de létszámproblémák miatt egy ideje átadták a kegyhely gondozását a temesvári püspökségnek. Azóta vezeti a kegyhelyet a mostani plébános, Reinholtz András, aki egyben pankotai esperes is.

A máriaradnai kegyhely mindenkori népszerűségét jelzi a gyóntatófolyosón és a kolostor más részein elhelyezett sok száz votív kép, amelyek mindegyike a Szűzanya közbenjárását köszöni meg egy-egy konkrét ügyben. Ábrázolva van itt tűzvész, marhavész, autóbaleset és minden elképzelhető nem kívánatos esemény, amelyek azonban egytől egyik jól végződtek. Ugyanilyen megfontolásból kapta a kegyhely a sok kis ezüst offert, melyek már bent a bazilikában láthatók nagy falra szerelt, üvegezett tablókon, és a szabadtéri lourdes-i barlang pedig kis márvány hálatáblákkal van tapétázva.

Hét nyelven közvetítik a hívek köszönetét,

ugyanis a Temesvári Egyházmegyében, ahová Radna tartozik, a katolikusok többségét alkotó magyarok mellett nagy számban élnek román, német, cseh, bolgár, horvát és szlovák hívek is, és valamennyien közös otthonoknak érzik a kegyhelyet. De nem csak ők. „Ortodoxok is látogatják, papjaik vezetésével, vagy egyénileg. Ha nem is miséznek benne, de énekelnek, imádkoznak, és ami érdekes – hívta fel rá a figyelmet a kegyhelyigazgató – nem a Szűzanya, hanem inkább Szent Antal miatt térnek be hozzánk román testvéreink.”

Máriaradna császári rangját jelzi, hogy az Itáliából származó, hajdan egy tűzvészt csodás körülmények között túlélt kegyképének rokokó foglalatát Mária Terézia magyar királynő utasítására a bécsi udvari ötvös készítette mintegy harminc kilogramm ezüst felhasználásával.

A Szűzanya és a Kisjézus koronáját Rudnay Sándor esztergomi prímás ajándékozta a kegyhelynek. A bíboros érsek, aki korában három évig Erdély püspöke volt, annyira megszerette a nem is az ő egyházmegyéjéhez tartozó kegyhelyet, hogy azt kérte a ferencesektől, halála után ők őrizzék a szívét, a kegykép közelében. Ezt az óhaját végrendeletében is megerősítette, úgyhogy azóta is féltve őrzött kincse Radnának a prímás formalinba helyezett szívét őrző ezüst szelence.

A kommunista évtizedeket átvészelt búcsújáróhely

hálás Boldog II. János Pálnak, aki 1992-ben a bazilika minor címet adományozta templomnak.

Boldoggá avatása alkalmából a Szent Anna-oltár mellett kapott helyet a lengyel pápa egész alakos, 2,4 méter magas szobra. Reinholtz András szerint ő volt a XX. század legnagyobb zarándoka és immár minden zarándok védőszentje. A szobornál nemcsak a katolikus, de az ortodox hívek is imádkoznak, ami jelzi, hogy a pontifex valóban hídépítő volt a népek és a felekezetek között.

Máriaradna évente ma is közel százezer zarándokot fogad fel, akinek 15–20 százaléka Magyarországról, leginkább Békésből érkezik. A kegyhelyigazgató bízik benne, hogy a felújítás után a kegyhely látogatottsága jelentősen megnő. A határok átjárhatósága és az uniós támogatás ehhez megteremti a lehetőséget.

A zarándoklatok programja 2018-ban:

  • Április 9-én – A Máriaradnai kegytemplom búcsúja
  • Május 19-én – A Hegyvidéki Főesperesség zarándoklata
  • Május 26-án – A Lugozs-i görög-katolikus püspökség zarándoklata
  • Június 9-én – Ministránsok zarándoklata
  • Július 16-án – Kármelhegyi Boldogasszony: 350 éve adományozták a kegyképet a máriaradnai templomnak; az egész egyházmegye jubileumi zarándoklata
  • Július 26-án – A temesi és a marosi főesperesség zarándoklata; a temesvári hívek gyalogos zarándoklata
  • Augusztus 2-án – A német hívek zarándoklata
  • Augusztus 11-én – A szlovák hívek zarándoklata
  • Augusztus 14-15-én – Szűz Mária mennybevétele (Nagyboldogasszony)
  • Augusztus 28-án – A máriaradnai kegytemplom „Basilica Minor” rangra emelésének emléknapja II János Pál pápa által (1992)
  • Szeptember 6-8-án – Szűz Mária születése ( Kisboldogasszony ) zarándoklata
  • Október 6-án – Papok és szerzetesek zarándoklata
  • Október 8-án – A magyar hívek zarándoklata

Minden egyes zarándoklat ünnepi szentmiséje délelőtt 11 órakor kezdődik.

Mise program – év közben:

  • vasárnap és ünnepnap: 8-kor magyar nyelven, 10:30-kor: magyarul, németül, románul.
  • minden szombaton: 10:30-kor magyarul, románul.
  • hétköznap: hétfő, kedd, szerda, csütörtök, péntek: 18 órakor (nyáron) és 16 órakor (télen)

Forrás: Magyar Kurír és Máriaradna Bazilika honlapja

Szóljon hozzá

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

tizenöt + tizenöt =

WP Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com