Sohasem vándoroltunk még el ilyen ütemben – Végnapjait éli a délvidéki magyarság?

A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) kedden tartotta 21. rendes ülését, ahol a

délvidéki magyarság tömegmigrációja is szóba került.

Az ülésen Joó-Horti Lívia hívta fel a figyelmet, hogy az elvándorlásról egy objektív, szociológiai eszközökkel készített felmérésre lenne szükség, erre válaszul Hajnal Jenő, az MNT elnöke elmondta, hogy 2015 óta folyik egy, az elvándorlást vizsgáló kutatás, csak eddig ezt valamiért titokban tartották.

Sosem fogytunk még ilyen ütemben
Joó-Horti emlékeztetett arra is, hogy már a 2002 és 2011 közötti időszakot feldolgozó szerbiai népszámlálási adatokból kiderült, hogy a délvidéki magyarság napi 12 fővel csökkent, ez a népességfogyás pedig megközelíti a ’90-es években mért számokat.
Fontos megemlíteni azt is, hogy még a legutóbbi népszámlálásból kiderült, hogy
az államalkotó szerbek aránya országos szinten 2,5-3 százalékos csökkenést mutatott, addig ez a szám a magyarság körében ennek többszöröse: 12-15 százalék
között mozgott. A leggyorsabb fogyás pedig épp a magyarság szempontjából leginkább veszélyeztetett községekben volt mérhető, így például
az utolsó magyar többségű bánáti községként számon tartott Csókán érte el az említett 15 százalékos magyar népességcsökkenési arányt.

Azonban nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy a Magyar Országgyűlés csak 2010. május 26-án hozott döntése tette lehetővé az egyszerűsített honosítást, és 2011. január 3-tól lehet kérelmezni azt. Vagyis az első eskütételekre 2011 márciusában került sor Délvidéken, az útlevélre pedig további hónapokat kellett várni az első kérvényezőknek. Vagyis a legutóbbi szerbiai népszámlálási adatokban még nem jelennek meg az elvándorlás sebességét ötödik menetből egyből fénysebességre kapcsoló magyar állampolgárság és útlevél megszerzésének lehetősége.

delhir-elfogyunk-min

Minél feljebb kerül a politikában a VMSZ, a délvidéki magyarok annál jobban menekülnek (?)

Nem lehet szó nélkül elmenni azon megállapítás mellett sem, hogy a magyarság politikai érdek képviseleti szintjének növekvésével szinte egyenes arányosságban nőtt a kivándorlás gyorsuló dinamikája is. Vagyis amióta a legerősebb délvidéki magyar politikai szervezet, a VMSZ minél több vezető tisztséget tölt be, annál több délvidéki magyar érzi úgy, hogy élhetetlenné válik számára a szülőföldje.

A VMSZ tanácsnokai több mandátum óta hatalmon vannak a szerb köztársasági parlamentben, a kormányban, ahol számos államtitkárt adnak, jelen vannak és Pásztor István elnököl a tartományi parlamentben, több magyar polgármestert és képviselő-testületi elnököt adnak, küldöttel jelen vannak az Európa Tanács Parlamentáris Közgyűlésében, sőt Deli Andor személyében a VMSZ-nek Európa Parlamenti képviselője is van.

Mindeközben Pásztor István májusban a Nemzeti összetartozás bizottságának a tagjai és Potápi Árpád János, nemzetpolitikai államtitkár előtt számolt be a tavasszal Szerbiában tartott választásokról, ahol elmondta, hogy a VMSZ saját terepi felmérései azt mutatják, hogy évente mintegy 5-6 ezer délvidéki magyarral van kevesebb.

“A tények a következők: egyrészről a mi fölmérésünk alapján, terepismeretünk alapján mintegy 10-12 ezerrel vagyunk ma kevesebben, mint 2 évvel ezelőtt voltunk – ezek olyan emberek, akik valahol külföldön vállalnak munkát és életszerűen nem ott élnek már.” – mondta Pásztor a NÖB ülésén. Ez nagyjából egy Horgos, Péterréve, vagy csantavérnyi magyart jelent évente.
A politikai vezetők nem vállalnak felelősséget a népességfogyásért

Megfigyelhető az is, hogy a délvidéki magyar politikum igyekszik teljesen kivonni magát a népességfogyás felelőssége alól, így például Jerasz Anikó az MNT Végrehajtó Bizottságának elnöke a tanács szeptemberi ülésén indulatosan beszélt arról, hogy szerinte elég már a kioktatásból, és ahogy fogalmazott “nem korrekt” számon kérni rajtuk a tömeges kivándorlást. Jerasz arra is emlékeztetett, hogy a jelenlegi ellenzéki képviselő társainak, így épp Joó-Hortinak, vagy épp az MNT korábbi elnökének Korhecz Tamásnak is lett volna lehetősége az előző mandátumban bizonyítani.

“Kérdezem én, hogy akkor az előző összetételű Magyar Nemzeti tanács mit tett annak érdekében, hogy a magyarság ne ilyen nagy számban vándoroljon ki, mert ugye én is tagja voltam ennek a nemzeti tanácsnak akkor, és nem emlékezem semmi ilyen különös lépésekre, amelyek megtörténtek ez ügyben.” – mondta Jerasz, ezzel pedig az MNT VB elnökének az ellenzék ekézése mellett sikerült egy önvallomást is tennie, hogy a VMSZ-es politikusok által akkor és most is irányított MNT semmit nem tesz a kivándorlás meggátolása ellen.

Felvetődhet a kérdés, hogy miért titkolták eddig a kutatást, illetve, hogy egyáltalán a megoldást mennyire szolgálja egy felmérés? A tegnapi ülésen ismertetett alapítványok, intézmények és szakemberek neveinek megismerése után látható, hogy azt nem független, hanem jellemzően a VMSZ és a Fidesz holdudvarába tartozók végzik. Így a kutatás költségei is “sajátjaik” zsebében landolnak majd, de azért is kifogásolható ez a hozzáállás, mivel így a megrendelő érdekeit kiszolgáló felmérés végzők valószínű nem fognak olyan adatokat nyilvánosságra hozni, amely kompromittálná kenyéradóikat, vagy esetleg csak tompítva fogják tálalni az eredményeket. Ha feltárnák az okokat, akkor azok mögött felelősöket is lehetne keresni, ezt pedig sem az MNT, sem az azt irányító VMSZ, sem pedig az Orbán-féle magyar kormány nem szeretné.

Épp ennek lehet az oka az is, hogy az MNT megfordította a készülő felmérést és nem azt kutatják, hogy az emberek miért mentek el, hanem, hogy miért maradtak. Ez egyrészt előreláthatóan igen haszontalan, másrészt pedig a napnál is világosabb, hogy a politikai felelősségelhárítást szolgálja. “Az MNT célja nem az elvándorlás mértékének kutatása, hanem a fiatalok szülőföldön való boldogulásának és hazahívásának az ösztönzése” – mondta Hajnal.

Jól látható az a tendencia is, hogy a szülőföldjüket elhagyókról mind a VMSZ, mind a Fidesz lemondott, azokat megveti, hiszen ők is érzik valahol, hogy a kényszerű migrációs folyamatokban ott van az ő kezük is. Erre utal, hogy a magyar kormány velünk határon túli magyarokkal ellentétben, a külföldre vándorolt anyaországi magyaroknak nem engedélyezi a levélszavazást, hiszen tudják, hogy azok az emberek nemfeltétlen hálásak az ország jelenlegi vezetőinek, amiért el kellett hagyniuk a hazájukat.
Ugyanígy a kelebiai gasztro-celeb plébános, Paskó Csaba is arról beszélt az MNT tegnapi ülésén, hogy nem Londonban kell kutatni, hogy valaki miért ment el itthonról, hanem csak azokat támogatni, akik itthon vannak.

Kutatások, felmérések, politikai purparlék ide vagy oda tény, hogy

a délvidéki magyarság sosem fogyott ilyen mértékben.

A szerbiai magyarság helyzetének megértéséhez elég csak megnézni, hogy a főbb politikai vezetőink hány gyermeket vállaltak. Meg lehet érteni, hogyan eshet meg az, hogy alig akadt idén szeptemberben 1500 kisdiák, akik magyar nyelven kezdték meg az általános iskolát. Ezen pedig nem fog változtatni az az eljárás sem, hogy a délvidéki magyar politikum jelenleg is leginkább az acsarkodással van elfoglalva. Több erőt fordít a pártemberek pozícióba juttatására és a saját ellenzékének az ellehetetlenítésére és kiszorítására, mint a délvidéki magyarság köddé válásának a megállítására.

R. J. (Forrás: delhir.info)

Szóljon hozzá

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

2 × 4 =