Személyesen részt vettünk példaképünk, Isten Szolgája Márton Áron újratemetésén

Szeptember 29-én Székesfehérvár testvérvárosában, Gyulafehérváron avatták fel Isten Szolgája Márton Áron erdélyi püspök új kőkoporsóját, miután földi maradványait exhumálták a székesegyház altemplomából. A szertartás az ezeréves érseki székesegyházban zajlott, számos illusztris vendég részvételével. Az erdélyi római- katolikus papság mellett, a testvérgyülekezetek vezetői, magyar kormánytisztviselők, helyi önkormányzati vezetők tették tiszteletüket az eseményen. A különleges eseményre

a székesfehérvári Önkormányzat, Gyulafehérvár polgármesterétől, valamint főexcellenciás dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római- katolikus érsek úrtól is kapott meghívót, de sajnos a meghívásnak nem tettek eleget.

Erdély legnagyobb püspökének újratemetési ceremóniáját Miguel Maury Buendía apostoli nuncius vezette. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek szentbeszédében kiemelte, hogy Isten Szolgája Márton Áron a nácizmus és a kommunizmus idején is tudta teljesíteni püspöki jelmondatát, melynek értelmében nem utasította el a munkát és a szenvedést („Non recuso laborem”).

Márton Áront II. János Pál Pápa „az úr legteljesebb, legkifogástalanabb szolgájának” nevezte.

Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős magyar államtitkár kiemelte, hogy a Securitate 75 ezer oldalnyi feljegyzést készített a püspökről, aki az Észak-Erdélyt Magyarországnak visszajuttató 2. bécsi döntés után a nehezebb utat választotta, Dél-Erdélyben maradt, hogy híveivel közösen vállalja a magyarellenes megpróbáltatásokat.
„Észak-Erdélyben a románok ellen elkövetett bűnök miatt tiltakozott a magyar hatóságoknál. Elfogadhatatlannak tartotta a bosszút. Sok-sok megaláztatás, támadás ellenére vallotta, hogy az egymásba ékelten élő két népnek békében, egymást tisztelve kell élnie.”

Ezután Kovács Gergely, Márton Áron boldoggá és szentté avatásának a vatikáni posztulátora (előkészítője) következett, aki megemlítette, a Szentszék Márton Áron iránti tisztelete miatt, még boldoggá avatása előtt engedélyezte a püspök hamvainak áthelyezését.

Az egyházi esemény végén a több ezer vendéggel közösen énekeltük el nemzeti imádságunkat, a Himnuszt, majd ezt követően hosszú sorokba rendeződve, órákon át járultunk Isten Szolgája Márton Áron szarkofágjához.

A lelki feltöltődés, a jövőbe vetett hit uralta a székesegyház előtti teret. Bízom abban, hogy a Kárpát-medence minden részéről összesereglett nemzettársunk

reményt adott a Fehér megyei mélyszórványban élő magyar nemzetrészünknek.

Isten Szolgája Márton Áron élete röviden:

1896-ban született Csíkszentdomokoson, 1915-ben érettségizett a gyulafehérvári kisszemináriumban. Az első világháborúban több éven át magyar katonaként harcolt, többször megsebesült.
1924. július 6-án Majláth Gusztáv erdélyi római- katolikus püspök pappá szentelte Gyulafehérváron, 1938 végén XI. Piusz pápa erdélyi püspökké nevezte ki, a főegyházmegyét 1980-ig vezette.
A második világháború idején felemelte szavát a dél-erdélyi magyarok és az észak-erdélyi románok ügyében.

A párizsi béketárgyalások alatt az erdélyi magyarság, a székely önrendelkezés egyik legjelentősebb szószólója volt.

Antikommunista volta miatt 1949-ben letartóztatták, 1951-ben életfogytiglani börtönre ítélték, büntetésének jelentős részét Máramarosszigeten töltötte. Külföldi nyomásra 1955-ben szabadon bocsátották, de 1967-ig nem hagyhatta el a püspökséget. Utána is folyamatos megfigyelés alatt tartották, mivel soha nem egyezett bele, hogy az Erdélyi Római Katolikus Egyház konkordátumot kössön a román kommunista állammal.

Szóljon hozzá

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

13 − három =

WP Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com