Temesvári konferencia a szórványkérdésről

A konferencia a Magyar Nyelv és Kul­túra Nemzetközi Társasága, a nagyváradi Partium Keresz­tény Egyetem Bölcsésztudo­mányi és Művészeti Karának Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszéke valamint a temes­vári Start – Tanácsadó és To­vábbképző Iroda szervezésében került sor. Házigazdaként Jakab Ilona, a temesvári Ger­hardinum Katolikus Teológiai Líceum igazgatónője  köszöntötte a ven­dé­geket.

Balázs Géza, a Magyar Nyelv és Kultúra Társaság elnöke, visszatekintve az intézmény történetére, rávilágított a jelenlegi nehézségekre is, majd a résztvevő magyarországi és romániai kollégáinak bemutatásával megnyitotta a konferencia munkálatait.

Dr. Albert Ferenc nyugalmazott professzor első elő­adóként számba vette, hogy mi a szórvány, a szórvá­nyo­sodás illetve a szórványosítás. Nagy ívű előadásában messzi­ről közelítette meg a konfe­rencia témáját, azt, hogy az évszázadok folyamán milyen történelmi körülmények játszottak közre főleg az osztrá­kok által Bánságnak titulált tér­ségünk magyarságának szór­ványsorsba kerüléséhez.

Dr. Bodó Barna professzor, A szórvány mint (kis) közösségi laboratórium című érdekfe­szítő előadása a szórvány kö­zösségeiben lejátszódó sajátos folyamatokra és ezek közös­ségi hatásaira világított rá. Az előadó a Szórvány Alapítvány kutatásaira alapozott tanulmá­nyában fejtette ki a szórvá­nyosodási folyamat ellensúlyo­zásaként a szórványok men­tésének szükségességét. Szili Katalin a nyelv, a kulturális és a nem­zeti identitás viszonyáról Quebec és a szórványmagyar­ság kapcsán tartott előadást.

A konferencia főszervezője dr. Magyari Sára nyelvész, ma­gyartanár, a Partiumi Keresz­tény Egyetem Ma­gyar Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszékének adjunktusa Szór­vány. Bélyeg? cí­mű elő­adá­sában a szór­vány­kérdés egyénreszabott, emberi vonatkozásait taglalta.

A szór­ványkérdés számos vetületeit megvilágító konferencia kere­tében dr. Erdei Ildikó, a Bartók Béla Elméleti Líceum igazgatója a szórványközössé­gek egyik jellegzetes proble­matikáját,

a vegyes háza­ságban élők kétnyelvűsé­gé­nek kérdéskörét taglalva osztotta meg a konferencia részt­vevőivel egy vegyes há­zas­ságban élő családok bevoná­sával végzett mikro-ku­tatás eredményeit.

A Nyel­vileg ve­gyes családokban élő gyermekek a magyar tannyel­vű iskolában című előadá­sában az előadó hangsúlyozta, hogy a Bánságban a tizenhét nemzetiség együttéséből adó­dóan

az iskolások egyharma­da vegyes házasságokból szár­­mazik

és az említett kutatás több, a térségre jellemző szocializációs mintát határozott meg, ugyanakkor a szórvány­oktatás sajátos gondjaira kínált megoldási alternatívá­kat, melyeknek központjában esetünkben a magyar nyelv megismertetése és elsajátítása áll. Az intézményvezető elő­adá­sában azokat a magyar nyelvi programokat is bemutatta, amelyekkel

a magyar tannyelvű szórványiskola vonz­erejét és népszerűségét sikerül növelni a vegyes há­zasságban élők körében.

A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke, Rácz Éva rádiós szerkesztő a romániai kisebbségi média általános, és ezen belül a mai magyar sajtó jellegzetes gondjaira fokuszált. Szórvány és média: elmélet és gyakorlat előadásában a szórvá­nyo­sodási folyamat negatív hatásait ecsetelte.

Az előadó hangsúlyozta, hogy

az erdélyi magyar sajtó egészében a szórványosodás jeleit magán hordozza,

és néhány szembetűnő jelenséget, például a tudósítók, tudósítói hálózatok hiánya miatti esetlegességet, illetve egyes régiók túlrep­re­zentáltságát ismertette a Ko­lozsvári Rádió vonatkozó ada­tainak ismeretében.

Szokatlan megvilágítást alkalmazott  dr. Pomozi Péter nyelvész professzor, az ELTE docense, rávilágított nem biztos, hogy a szórvány állapotnak kizárólag negatív hatásaira kell odafigyelni.

Előadásának címe: Szórványlét: fátum vagy lehe­tőség volt. Egyértelműsítette, hogy az állandó, és különböző hatások nyomán váltakozó intenzitású szórványosodási folyamatban kapaszkodók le­het­nek bizonyos nyelvstra­té­­giai elemek mint a többnyelvűség értékeinek népsze­rűsítése, a nyelvtudat erő­sí­tése, vagy a nyelvpresztízs kialakítása és növelése. Az előadó

hangsúlyozta a nem­zeti nyelvstratégia mindenekfelett való szükségességét

a kirakatkiadványok vagy nyelv­védő kirakatkonferenciák ellenében.

A konferencia Dr. Balázs Géza nyelvész, néprajzkutató, tanszékvezető egyetemi tanár Új magyar nyelv­stratégia című előadásával ért véget, melyben  nyelvünk összekötő szerepéről értekett, miszerint az iskola, a kultúra és a nyelv válságos helyzetében, az érvényesülő és a hagyomá­nyos értékek elvetésére koncentráló trendek ellenére

az anyanyelv olyan értékünk, amelynek megóvása, mű­velé­se mindennél fontosabb kellene legyen.

(A Temesvári Új Szó alapján)

Szóljon hozzá

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

húsz + tizenkettő =