Az unitáriusok felavatták a kolozsvári Vallásszabadság Háza központot

Július 7-én, szombaton, a Vallásszabadság Háza avatásával folytatódott az 1568-as tordai vallásügyi határozat 450 esztendős évfordulóját ünneplő jubileumi év Kolozsváron.

Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke hálát adott Istennek, hogy közösen ünnepelhetjük e jubileumi év kiemelten fontos momentumát, a Vallásszabadság Házának avatását.

vallasszabadsag-haza

Gyerő Dávid, az Egyház főjegyzője korábban elmondta, e mostani avatási ünnepély kiemelt fontosságú momentuma ennek a jubileumi évnek. A korábban püspöki rezidenciaként szolgáló ingatlan, amely – Mátyás király szülőháza után –

Kolozsvár második legrégebbi lakóháza, kívül-belül megújulva,

új rendeltetéssel mutatkozik be az érdeklődő közönségnek.

A Vallásszabadság Házának elnevezett kulturális és tudományos központ egy újabb példája annak az évszázados, a felekezeti korlátok felett álló odafigyelésnek, amellyel a Magyar Unitárius Egyház szolgálta az erdélyi közművelődés és tudományosság ügyét. A főjegyző kifejtette, a 14. században épített ingatlan az erdélyi építészet történelmének keresztmetszetét nyújtja, hiszen a feltárás folyamán talált művészettörténelmi sajátosságok a különböző korok ízléséről és stílusáról tanúskodnak. Ilyen értelemben is a ház maga felbecsülhetetlen értéket képvisel. Az új küldetés – kulturális tér, tudományos kutatóközpont és múzeum – pedig jól harmonizál a ház művészettörténeti értékével.

A Vallásszabadság Házát az unitáriusok az 1880-as évektől használták püspöki rezidenciaként.

Az 1990-es években történt szomszédos építkezés nyomán keletkezett rongálás halaszthatatlanná tette a ház szakszerű felújítását. Ennek rendjén két szempont érvényesült. Egyfelől az épület adottságainak és értékeinek a kihasználása, másfelől a vallásszabadság eszméjének való megfelelés. A főjegyző elmondta: „Amikor az átalakítások megkezdődtek, a cél a gyakorlati hasznosítás mellett az eredeti állapotok helyreállítása volt, és az addig rejtett, elfeledett, befalazott, levakolt értékek feltárása.” Majd hozzátette a további cél „a lelkiismeretei és vallásszabadság mai biztosítása, elősegítése, védelme és erősítése”.

A 2009-ben elkezdett, legnagyobb szakmai körültekintéssel és odafigyeléssel zajló felújítási munkálatok meghaladták az Egyház anyagi lehetőségeit. Az eltervezett munkálatok befejezését Magyarország Kormányának tekintélyes támogatása – az összköltség majdnem 80 %-a –, Románia Kormányának anyagi segítsége – közel 15 % –, Kolozsvár önkormányzatának és magányszemélyeknek az adományai, valamint az Egyház saját hozzájárulása tette lehetővé.

A végösszeg több, mint 6 millió lejre rúgott. Ugyanakkor megköszönte Furu Xénia műépítésznek, dr. Furu Árpád építőmérnöknek és Dácz Tibor gazdasági tanácsosnak a kötelezőn messze túlmutató többletmunkát és lelkesedést, amivel a ház felújítását szolgálták.

Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház közügyigazgatója kifejtette, hogy ha Erdély a vallásszabadság szülőföldje, akkor ez a központ kíván ennek az egyetemes eszmének a háza, otthona lenni. Az unitáriusok – mondta – minden korban támogatták a kultúrát és tudományt, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy gyakran az iskolaalapítás még a templomépítést is megelőzte. A püspöki rezidencia átadása a tágabb közösségnek ugyanazt a célt szolgálja. Kiemelte, hogy az Unitárius Egyház nem a feleslegét bocsátja a köz javára, hanem egyetlen püspöki palotáját formálja át olyan központtá, amely az erdélyi közművelődést szolgálja majd.

A háznak három külön funkciója lesz – mondta el a közügyigazgató. Először

kiállítótérként, konferenciák és előadások, koncertek és közművelődési programok

helyszíneként szolgálna. Ezzel az a cél, hogy a kolozsvári kulturális térkép egy újabb helyszínnel bővüljön, amely pártolja a különböző területen alkotó személyeket. Másodszor itt lel otthonra egy

Erdélyben egyedülálló tudományos valláskutató központ

is. A vallás- és társadalomtudományi központ olyan fórumot kínál az erdélyi kutatók számára, ahol működésüket egybehangolva vizsgálhatják az erdélyi vallási életet. Az elsősorban tudományos szempontokat érvényesítő, felekezetfeletti kutatóközpont – remélhetőleg – tevőlegesen járul hozzá a hazai vallási élet vizsgálatához, valamint a leszűrt következtetések és talált eredmények által belátást nyújt közösségeink hitéletébe.

Harmadszor a Vallásszabadság Háza múzeumként szolgálna,

amelyben az erdélyi reformáció legzsengébb hajtásának, az unitárius egyháznak, a tárgyi kincsei kerülnek bemutatásra. Az értékes könyveket, dokumentumokat, kegytárgyakat, textíliákat, valamint liturgikus eszközöket bemutató múzeum korszerű, haladó értéktár kíván lenni.

A Vallásszabadság Háza központ avatására július 7-én, szombat délelőtt 11 órától került sor a Kolozsvár–belvárosi unitárius templomban, ahol ünnepi istentisztelet keretében Bálint Benczédi Ferenc püspök végzett szolgálatot. A házavatás ünnepi momentuma után lehetőség volt a Vallásszabadság Házának a megtekintésére, majd állófogadás keretében folytatódott a közös ünneplés.

Rácz Norbert Zsolt, a jubileumi év kommunikációs koordinátora a soron következő programokról és rendezvényekről beszélt. Többek között az éppen zajló várfalvi gyermektáborról, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet által szervezett közelgő konferenciáról, az augusztus másodikán megrendezésre kerülő

Szejkefürdői Unitárius Találkozóról,

illetve arról, hogy a Vallásszabadság Házában a Kolozsvári Magyar Napok alatt folyamatos rendezvények fognak majd zajlani.

Szóljon hozzá

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

tizennégy + négy =

WP Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com