Zajzon: rekviem egy fürdőért

Zajzon, Zaizonium, Zajzendorf, Zizin. Falu Brassótól 15 km-re, keletre. 2002-ben 2309-en lakták, ebből 1317 román, 701 magyar és 291 cigány nemzetiségű.

Valamikor az ország, de az egész Monarchia egyik legkedveltebb fürdőhelysége volt.

Egyszerre 600 személyt befogadni képes villáival, fürdőszállodájával Előpatak, Borszék és Tusnád után Zajzon a negyedik helyen állt a fürdővendégek preferencia listáján. Mára szállodáját lebontották, forrásvizeit befogták és bukaresti kocsik szállítják eladásra multinacionális hipermarketekbe…

Zord reggel volt. Pár napja túllépett már a naptár május közepén, mégis ködfátyol ülte meg a falut. A felhőbe burkolózott Csukás nem mutatta havas sziklaszirtjeit. A szálloda vendéglőjében kevesen gyűltek össze. Tegnap érkeztek a tramvájjal Hosszúfaluba, onnan szekérrel Zajzonba.
A Csukásra jöttek. A túrázás mellett a hegység tavaszi növényzetét és állatvilágát tanulmányozzák, no meg egy kicsit belekóstolnak a korai fürdőéletbe.
A kétszáz főre tervezett nagyterem üresen visszhangzott, amint a kis csapat helyet foglalt a reggelihez. Volt idejük, a köd miatt a fürdőt veszik ma szemügyre.
Taizsné, a vendéglős, igazi csángó különlegességgel készült: a nagy üstben ott gőzölgött a sajomatokány és elkészült a puliszka is.
Evés közben terelődött a beszélgetés Blaha Lujzára. A budapestiek mesélték, hogy milyen lelkesen népszerűsíti a híres színésznő kedves gyógyfürdőjét, és
itt, a helyszínen szeretnék látni a pavilon deszkafalára krétával felírt üzenetét:
„Fiaim csak énekeljetek és ne felejtsetek el szépen énekelni!”.

A brassóiakat inkább Horger Antal személyisége vezette Zajzonba. A Főreál egykori tanára a hétfalusi csángók eredetéről tanította őket, és az általa gyűjtött csángó mesék elevenen éltek bennük. Friss zajzoni borvízzel öblítették le a fenséges reggelit, majd felöltőiket magukra kapva kiléptek a ködbe.
A fürdő kiépítése csak az 1700-as évek végén kezdődött, amikor Brassó felfigyelt a források gyógyhatásaira és lefoglalta azokat.

A klimatikus gyógyhelyet először Schnell Péter balneológus vizsgálta meg tudományosan 1842-ben. A várt eredmények beigazolódtak. Zajzon borvizei kiválóak voltak a légzőszervek hurutos bántalmai, gyomor- és bélbajok, vérhiányok és női bajok kezelésére.

A fürdő hamarosan kiépült. Fedett medencék, sétányok, gyógyfürdők, borvízkutak, hideg lobogó, zuhany, hullám és meleg fürdő, szálloda, vendéglők, villák, fedett sétány, teniszpálya, valamint 40 holdas fenyves park, kényelem várta a vendégeket.

A fürdőorvosok is híresek voltak:
-dr.Plecker János (Brassó, 1780. április 1. –Zajzon, 1850. szeptember 3.), a brassói egészségügyi bizottság elnöke,
-dr. Honigberger János Marton (Brassó, 1795. március 10. – Brassó, 1869. december 18.) híres keletutazó, a lahorei király házi orvosa.
A Concordia szállodából (45,6384° É; 25,7747° K; 606 m) kilépve, a kicsiny társaság először a patak jobb partját látogatta végig.

Nézelődve haladtak el Gingold Károly, majd Dudás Márton, a zajzoni földész imponáló bérházát. Útba ejtették a nagy fényűzéssel berendezett hullámfürdőt és uszodát, amelyet a malomárokból kivezetett vízér táplál. Ellátogattak a híres csángó költő és néprajz kutató, Zajzoni Rab István (Zajzon, 1832. február 2. – Brassó, 1862. május 14.) szülőházához (45,6364° É; 25,7785° K; 611 m), majd visszafelé megnézték az evangélikus templomot (45,6353° É; 25,7769° K; 612 m) is.

Csak ezután mentek át a díszes hídon, hogy a bal parton bugyogó forrásokat megízleljék. Ha a sűrű köd nem zárta volna le a kilátást, először jobbra fordulva a Schwarzenbergre mentek volna fel. Üde légkört terjesztő fenyvesek közt kanyargó, padokkal ellátott utak vezetnek a tetőre, de most nem látszott a Csukás, sem a Zajzon völgye, vagy a nagy Barca-mezőt lezáró Nagykő havas, Keresztény-havas, Királykő. A sűrű lombsátorral fedett sétányra fordultak, elhaladtak az ásványos meleg fürdők csinos épülete előtt, majd a zenészek erkélye alatt megpillanthatták Blaha Lujza feliratát.

Itt volt a fürdőtelep központja, a Ferdinánd-forrás, mely fölött oszlopokon nagy kupola nyugodott. Jót ittak a savakban igen gazdag vízből, hogy útjukat tovább folytatva megcsodálhassák Waldbaum patikus, Greissing orátor, Langer szenátor nagy fürdővilláit. Így értek a díszes fedéllel ellátott Lajos-forráshoz, melynek vizét szintén megkóstolták.

Egy rövid séta következett a hideg lobogóig, melynek a szászok a hangzatos Ferencz-forrás nevet adták. Császárokról és főhercegekről elnevezett források fogadták tehát e kicsiny csapatot 1910-ben, de hagyjuk őket most megmártózni a nagy uszoda vizében, s mi rohanjunk előre a történelemmel.

1912-től kezdődően Sipos Jánosné Bereczki Anna (Bácsfalu, 1850. január 27. – Bácsfalu, 1926. március 29.), a csángók Nagyasszonya, nagy horderejű, fáradságot nem kímélő munkával megvette Zajzonfürdőt Brassó városától és lányával nekilátott korszerű kiépítéséhez.

Ekkor nyitották meg a Béla-forrást, melynek vizét felmelegítették és a fürdőházba vezették a park közepén.

A Bélaforrásból alkális savanyúvíz bugyogott, s így a légzőszervek hurutos bántalmainál és más hurutos bajokban használták sikerrel. A fürdőorvos dr. Adorján Jenő lett.

Bereczki Anna halála után a fürdő a Tompa család tulajdonába került. Nem sokáig, mert az impérium-váltás elvette tőlük. A borvízforrásokat befogták és egy Constantinescu nevű bukaresti ember töltötte üvegekbe vizüket. 1949-ben a gyárat államosították, majd nemrég privatizálták. Szintén egy bukaresti cégé lett.
Hasonló sorsra jutott a Concordia fürdőszálló is. A Hétfalu társadalmi életében oly élénk szerepet játszó szálloda pionírtábor, üzlethelyiség, szövetkezeti irodák helyisége, majd iskolaépület lett.
Az 1977-es, majd az 1989-es földrengés megrongálta az épületet, de legnagyobb ellensége a kommunizmus nemtörődömsége volt. Az omlásveszély miatt az iskolát bezárták, az épület 1990 óta üresen állt, és teljesen tönkrement. A tető beomlott.

A jogos tulajdonosok már csak az álló falakat és a téglatörmelékeket kaphatták vissza, 2004-ben pedig a földdel vált egyenlővé. 

Az egykori fürdőhelyből csak a vízparti sétány nyoma és a ma szegesdróttal körülvett park maradt meg, s a Zajzon patakán egy-egy lengőhíd, a villák udvarán egy-egy örökzöld fenyőfa emlékeztet a régen volt pompára. A fürdő, a falu, a villák s a szálloda már áldozatai lettek az új honfoglalásnak.

A mi legnagyobb ellenségünk a közöny, a nemtörődömség és a belső ellenségeskedés, mely belőlünk fakad és ellenünk fordul. Mert concordia parvae res crescunt, discordia maximae dilabuntur. Egyetértéssel a csekély dolgok is öregbednek, az egyet nem értés miatt pedig a legnagyobbak is elpusztulnak…

dr. Kovács Lehel István, EKE Brassó

(Megjelent az Erdélyi Gyopár 2011/1-es számában, www.erdelyigyopar.ro)