Magyarul tudó személyzetet kell alkalmazni az egészségügyben és a szociális szférában

Magyarul is tudó személyzetet is alkalmazni kell az erdélyi, bánsági, partiumi egészségügyi és szociális intézményekben.
A bukaresti képviselőház elfogadta azt a törvénytervezetet, amelynek értelmében azokon a településeken, ahol a nemzeti kisebbségek számaránya eléri a 20 százalékot vagy az ötezer főt, az egészségügyi és szociális szolgáltatásokat nyújtó intézményekben az illető kisebbség nyelvét is ismerő személyzetet is alkalmazni kell.

Ez azt jelenti, hogy ezeken a településeken

magyarul lehet majd beszélni az orvosnál, a kórházban.

A törvény 2018. január 1-jén lép életbe.

A tervezetet tavaly áprilisban nyújtotta be az RMDSZ 13 képviselője és szenátora. Előzőekben a kolozsvári sürgősségi gyerekkórházban egy orvos megalázott egy háromszéki diáklányt és családját, mivel azok nem beszéltek jól románul.

Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője szerint az erdélyi magyarok jogos elvárása vált valóra, hiszen

Románia még mindig nem ültette gyakorlatba a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájában foglaltakat, amelyet 1995-ben írt alá.

„Azonban ma tettünk egy előrelépést az anyanyelv-használat tekintetében. Így nemcsak azokon a településeken lesznek kötelesek magyar nyelven beszélő személyzetet alkalmazni, ahol a magyarok számaránya eléri a húsz százalékot, hanem azokon is, ahol van legalább 5000 magyar lakos. Így számos erdélyi nagyvárosban is, mint például Arad, Kolozsvár, Brassó, Temesvár, magyarul fordulhatnak orvoshoz az érintettek.”

Vass Levente Maros megyei parlamenti képviselő, az egészségügyi bizottság tagja elmondta: a magyarok lakta vidékeken szükség van arra, hogy a magyar betegekhez magyarul szóljanak, igazgatótól orvosig és ápolószemélyzettől asszisztensekig.

„Az arányos képviselet a vezetőségi és egészségügyi asszisztensek számában is megmaradásunk egyik feltétele. Maros megyében mind a húsz százaléknak, mind pedig az 5000-es határnak kiemelt jelentősége van, tekintettel arra, hogy a megye vegyes környezetnek minősül a magyarok összetételét nézve: egyaránt megtalálható a szórvány és tömbvidék is” – jelentette ki a honatya.

A törvénymódosítást előzőleg a szenátus is elfogadta. A román kormány „természetesen” nem támogatta a javaslatot, ami az államfő kihírdetése által emelkedik törvényre.