Erdélyi értékek kerültek be a Magyar Értéktárba

Nagy öröm számunkra, hogy az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság felterjesztései bekerültek a Magyar Értéktárba, hiszen ezeket ezentúl az egész nemzet számára jelentőséggel bíró értékekként tartják számon – jelentette be Hegedüs Csilla, az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság elnöke azt követően, hogy március 21-én, kedden a Hungarikum Bizottság ülésén vett részt Egerben.

Mint elmondta, a Magyar Értéktárba bekerült erdélyi értékek következő lépésként hungarikummá válhatnak – mindehhez egy újabb felterjesztés és annak elfogadása szükséges.

A hungarikumok közé sorolás a magyarság egésze számára fontos értékként definiálja majd a felterjesztetteket, és segíti minél szélesebb körben való megismerésüket. „Amikor másfél évvel ezelőtt megalakítottuk az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottságot, azt vállaltuk, hogy Erdély tárgyi és szellemi örökségének biztonságot nyújtunk, hogy feltérképezzük azokat az értékeket, amelyek az évek során kiemelkedően hozzájárultak közösségünk formálásához. De nem titkolt szándék volt ezeknek az értékeknek idővel a Magyar Értéktár gyűjteményébe történő felvétele, hiszen így elismerésben részesülnek az egész magyar nyelvterületen.

A mai döntés egy kezdő, de nagy lépés efelé, hiszen

a Magyar Értéktárba való bekerülésük révén most először szereztek kiemelkedő nemzeti érték-státust erdélyi értékek”

– értékelte Hegedüs Csilla. Úgy véli, bár nincs vita arról, hogy Erdély mennyire is gazdag magyar vonatkozású tárgyi és szellemi örökség terén, ennek az egyértelmű ténynek fontos az intézményesítése is. „Ahogyan az Erdélyi Értéktár is vállalta az összegyűjtött értékek feletti őrködést, azt reméljük, a Magyar Értéktár által Magyarország is védnöke lesz a befogadott értékeknek, hozzájárul megőrző munkánkhoz” – tette hozzá.

Az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság törekvései között szerepel a magyar közösség büszkeség-érzetének erősítése az épített, tárgyi és szellemi örökség megfelelő hasznosítása által, de a turisták térségbe való bevonzása is. „Az ősök munkájának elismerése ugyanakkor azt is üzeni a fiatalabb generációnak, hogy érdemes itthon maradni, érdemes itthon jövőt tervezni, hiszen csakis addig a pillanatig lehet élő egy közösség, amíg a felnövő nemzedék megőrzi és gyarapítja értékeit” – összegzett Hegedüs Csilla.

Az egri ülésen a Hungarikumok Gyűjteményébe került az egri bikavér, a Kodály-módszer, Kodály Zoltán népzenei hagyományokat megőrző, továbbadó, dokumentáló és oktató zenepedagógiai rendszere. Gazdagítják a gyűjteményt a hazai tájhoz tartozó, évszázados tenyésztői munka eredményei, a magyar pásztor- és vadászkutyafajták. Új hungarikum a jellegzetes Tisza-menti étel, az ősi halászkultúrát őrző tiszai halászlé is.

A Magyar Értéktárba vette fel a bizottság az erdélyi polihisztor, építész, kultúrpolitikus, Kós Károly életművét, továbbá a magyar gulyáslevest, mint világszerte ismert népi eredetű ételünket, és a történelmünket végigkísérő ősi magyar fegyvernemet, a Magyar Huszárt. Az értéktárba került a magyarság hősies helytállását, az 1848/49-es hagyományokat megjelenítő aradi Szabadság-szobor és a honfoglalásra emlékeztető egyedi műalkotás, a Feszty-Körkép.

A Magyar Értéktár részévé vált továbbá a modern magyar festészetet elindító nagybányai művésztelep és festőiskola; a Csabai Kolbászfesztivál, mint az ország meghatározó gasztronómiai rendezvénye, és Dr. Bakonyi Károly szőlőnemesítő életműve, az általa nemesített cserszegi fűszeres a legjobb úton van, hogy világhírű legyen.

WP2Social Auto Publish Powered By : XYZScripts.com