Egy elfelejtett fürdőváros – Vízakna

Nagyszebentől 10 kilométerre északra található Vízakna (Salzburg, Ocna Sibiului) fürdőhelyiség, amely gyógyító, sós tavairól ismert. Nagyszebent két oldalról a Kárpátok veszik körül, délen a Fogarasi Hegyek, a Transzfogarastól az Olt völgyéig, a nyugati oldalon a Lotru Hegyek, amelyet a Cibin Hegység követ, ahol az ország legmagasabban fekvő üdülőhelyisége, Păltiniş (Hohe Rinne) található.

Vízaknát először 1263-ban említik írásos feljegyzésben. A só feldolgozása ősi hagyomány ezen a vidéken, az utolsó sóbányát 1931-ben zárták be. A sóbányák aknáiban természetes tavak alakultak ki, ennek köszönhetően a 20. század elején már elkezdődött a település balneológiai üdülőhellyé való átalakítása. Az üdülőhely vonzereje az itt létező 52 gyógyhatású tónak, tavacskának köszönhető. A víz és az iszap reumatikus, neuromotorikus és nőgyógyászati problémák gyógyítására alkalmas.

A legmélyebb tó a 130 méter mélységű Avram Iancu, a legsósabb tó pedig a Brancoveanu, ez utóbbi az ország legsósabb tava. Itt található a szintén nagyon sós Feneketlen Tó is.

A Vízaknán található hotelekben 144 vendéget tudnak elszállásolni és a kis faházikókban 15o férőhely van, a diákfaluban 80 helyet biztosíthatnak a táborozó gyermekeknek. Az üdülőhelyen található étkezde-vendéglőben legtöbb vendég ellátását vállalják naponta.

A települést 1846-ban avatták üdülővé, majd 1909-ben készült el a központban található pavilon, amelyet bécsi mesterek építettek a Jugendstil szabályait követve. Az épületegyüttes, amelyhez egy szálló és egy fedett fürdő is tartozott ma már omladozni kezdett, a szálloda szakemberek szerint már megmenthetetlen.

Vízaknán igen jól gyógyíthatóak a végtagok betegségei, a reuma és a nőgyógyászati panaszok. A gyógyításban nagy szerepet játszik a sós víz, amelyet a nap felmelegít és amelynek a sűrűsége 180-310 g/l, az iszap, a gyógyvíz, amely a Horia forrásból ered, a medence mérsékelt légköre.

A református templom épületét már 1240-ben említik írásos dokumentumok, a templom ma is őrzi az akkori építészeti jegyeket.

Forrás: szeben.ro